Magyar Fotográfiai Múzeum
Cím:
Kecskemét, Katona József tér 12.
6001 Kecskemét, Pf.: 446
Igazgató: Baki Péter PhD
Telefon: +36-20/263-26-32
E-mail: fotomuzeum [at] fotomuzeum [dot] hu
Látogatható:
Kedd – Szombat, 12-17 óráig,
kivéve munkaszüneti és ünnepnapokon.
Jegyárak:
A Magyar Fotográfiai Múzeum ingyenesen látogatható
A kutatószolgálat előzetes bejelentkezés alapján vehető igénybe szerdánként 10:30 és 16:00 óra között. Kérjük, a kutatási kérelmét és koncepciót két héttel a tervezett időpont előtt írásban jelezze a fotomuzeum__kukac__fotomuzeum__pont__hu e-mail címen.
Átmeneti változás a kutatószolgálatban:
A múzeum gyűjteménye részlegesen kutatható a megváltozott raktározási lehetőségeink miatt.
Köszönjük megértésüket!
Magyar Fotográfiai Alapítvány
Adószám: 19654803-1-03
Magyar sorsok és életművek - A magyar fotográfia egy-egy évtizedének meghatározó ikonjai az első világháborútól a társadalmi rendszerváltásig (1914-1989), 2012. 06. 08. - 09. 02.
2012. június 08. - 2012. szeptember 02.
Nálunk
A Magyar Fotográfiai Múzeum tisztelettel meghívja Önt és barátait a
Magyar sorsok és életművek
A magyar fotográfia egy-egy évtizedének meghatározó ikonjai az első világháborútól a társadalmi rendszerváltásig (1914–1989) című kiállításának megnyitójára,
2012. június 8-án, pénteken, 17 órára
A kiállítást Tóth Balázs Zoltán, a
Magyar Fotográfiai Múzeum munkatársa nyitja meg.
A kiállítás kurátora: Baki Péter és Tóth Balázs Zoltán.
A kiállítás megtekinthető: 2012. szeptember 2-ig, hétfő és kedd kivételével naponta 10–17 óráig.
Magyar Fotográfiai Múzeum, H–6000 Kecskemét, Katona József tér 12.
E-mail: fotomuzeum__kukac__fotomuzeum__pont__hu, Honlap: www.fotomuzeum.hu
A művészettel foglalkozók körében közhely, hogy a fotóművészet területén a két világháború között Magyarország a legjelentősebb alkotókat felvonultató országok között volt. André Kertész [Kertész Andor], Moholy-Nagy László, Brassaï [Halász Gyula] és Robert Capa [Friedmann Endre Ernő] alkotásai a világban bárhol garanciát jelentenek a sikerre, műveik a két világháború közti fotográfia meghatározó ikonjai.
Méltatlanul kevés szó esik azonban azokról, akik Magyarországon alkottak, és kelet-európai fotóművészként próbáltak érvényesülni az első világháború utáni időktől egészen az egész térséget politikai értelemben átformáló 1989-es rendszerváltásokig.
A kiállítás koncepcióját az adja, hogy bemutatjuk a magyar fotótörténet egy-egy évtizedének jelentős alkotóit, akik, habár hazájukban maradtak, mégis képesek voltak arra, hogy nemzetközi mércével mérve is számottevő alkotásokat hozzanak létre. Természetesen ismertségük nem vetekedhet a Magyarországról emigrált, és később hazájukon kívül világhírnevet szerzett fotográfusokéval, de nem voltak kevésbé tehetséges alkotók.
Az első világháború utáni években, egészen az 1980-as évek végéig Magyarországon nem működtek olyan intézmények, vagy szerveztek, amelyek a magyar fotóművészet alkotásait a kellő minőségben bemutatták volna Európában vagy azon kívül is. Az a néhány siker, amelyet a két világháború közti magyar fotó elkönyvelhetett magának, mind egyéni teljesítményeken alapult, de annál fontosabbak a magyar és a kelet-európai fotográfia számára. Például Pécsi József Németországban jelentetett meg több albumot a második világháború előtti évtizedekben, Balogh Rudolf, vagy éppen Berekméri Zoltán alkotói pályája pedig azt a lehetséges utat mutatja, amikor az alkotóművész vagy saját hazája korlátai közt, vagy önmagába zárva él. Ugyanakkor az 1970-es évektől kezdődően megfigyelhetjük azokat az életműveket, amelyeket már nemzetközi figyelem is kísért, mint Korniss Péter vagy Féner Tamás esetében.
A kiállításon szereplő alkotók mindegyike külön-külön utakon, de azonos végkifejlettel tart tükröt a magyar fotográfia egy-egy évtizedének; a világtól hol kevésbé, hol jobban elzárva, képesek voltak egyetemes művészi tartalommal és minőségben műtárgyakat létrehozni.