Magyar Fotográfiai Múzeum

Amit a Magyar Fotográfiai Múzeumról érdemes tudni

Mit gyűjt?

Természetesen, mindenekelőtt fényképeket. Hétszázezer műtárgyból álló gyűjteményében a legelső dagerrotípiát még 1840-ben fényképezték, a legutolsó kép tegnap került gyűjteményünkbe. Ebből mindjárt kiderül az is, hogy a Magyar Fotográfiai Múzeum – bár elsősorban fotótörténeti szempontokat érvényesít archívumának fejlesztése során – nem felejti el, hogy a ma fényképeinek holnapra történeti értékük is lesz.

Magyar fotókat őriz, vagy egyetemes érvényű képeket?

Mindkettőt, de eltérő szempontok szerint. Magyar kollekciójában teljességre törekszik, azaz minden korból, minden irányzatból, minden fontosabb szerzőtől őriz fotókat, sőt teljes hagyatékokat. Az egyetemes fotográfiából viszont, mivel financiális lehetőségei meglehetősen korlátozottak, csak véletlenszerűen tud vásárolni, cserélni kiemelkedő alkotók fotóiból, mint Alinari, Eve Arnold, Mario de Biasi, Henri Cartier-Bresson, Imogen Cunningham, František Drtikol, Walker Evans, René Groebli, Lotte Jacobi, Yousuf Karsh, Erna Lendvai-Dirksen,

Helmar Lerski, Robert Mapplethorpe, James Nachtwey, David Seymour, Edward Steichen.

Kikre vagyunk a legbüszkébbek a gyűjteményből?

Elsősorban a Magyarországról elszármazott, de külföldön ismertséget szerzett fotográfusok képeire. Jelentős anyagot mondhatunk magunkénak André Kertésztől, Moholy-Nagy Lászlótól, Kepes Györgytől, Robert Capától, Cornell Capától, Paul Almásytól, Brassaïtól, Munkácsi Mártontól, Ata Kandótól és másoktól. Nem kisebb becsben tartjuk a legkiválóbb Magyarországon maradt fotográfusok munkáit, így Pécsi Józsefét, Balogh Rudolfét, Escher Károlyét, Angelóét, Máté Olgáét, s még félezernyi alkotóét. A kortársak közül az összes jelentős alkotótól, így Féner Tamástól, Korniss Pétertől, Kerekes Gábortól és másoktól őrzünk fotográfiákat klimatizált raktárainkban.

Hogy mit gyűjtünk még?

Csak címszavakban: eredeti negatívokat, fényképezőgépeket és a képek készítéséhez szükséges tárgyakat, mint objektíveket, fénymérőket, vakukat, vetítőket, laborfelszerelési tárgyakat, műtermi berendezéseket, hirdetéseket, játékokat és eszközöket a fényképezés feltalálása előtti időszakból, relikviákat, érmeket, díjakat, levéltári dokumentumokat a fotográfia egészéről. Továbbá könyveket, folyóiratokat, katalógusokat, kisnyomtatványokat, hang- videó-, CD- és egyéb hordozókon rögzített visszaemlékezéseket, interjúkat, portrékat a fényképészet köréből, könyveket, albumokat, kiadványokat, egyszóval mindent, ami a magyar és az egyetemes fotográfia történetében valamely szerephez jutott.

Mit tesz még a Magyar Fotográfiai  Múzeum?

Gyűjti, restaurálja, tudományosan feldolgozza, kiállítja a fenti gyűjteményi elemeket. Ezen kívül könyveket ad ki, évente három-négy monográfiával gyarapítva a magyar fotográfiai szakirodalmat. Tudományos kutatókat segít, egyetemisták tanulmányainak gyakorlati terepe, felhalmozott tudásával segíti a hozzá forduló más múzeumokat, gyűjteményeket, magángyűjtőket. Maga is végez alapkutatásokat, fejleszt adatbázisokat. Évente 5-6  kiállítást rendez a múzeum saját épületében és ugyanannyit más helyszíneken, külföldön. Dolgozik azon, hogy megduplázza önmagát, azaz teljes gyűjteményét, szolgáltatásainak mindegyikét elérhetővé tegye az interneten is.