Magyar Fotográfiai Múzeum
2024. december 20. - 2025. január 6. között a múzeum zárva tart.
2025. Január 7-től a szokásos rend szerint tartunk nyitva.
Cím:
Kecskemét, Katona József tér 12.
6001 Kecskemét, Pf.: 446
Igazgató: Baki Péter PhD
Telefon: +36-20/263-26-32
E-mail: fotomuzeum [at] fotomuzeum [dot] hu
Látogatható:
Kedd – Szombat, 12-17 óráig,
kivéve munkaszüneti és ünnepnapokon.
Jegyárak:
A Magyar Fotográfiai Múzeum ingyenesen látogatható
A kutatószolgálat előzetes bejelentkezés alapján vehető igénybe szerdánként 10:30 és 16:00 óra között. Kérjük, a kutatási kérelmét és koncepciót két héttel a tervezett időpont előtt írásban jelezze a fotomuzeum__kukac__fotomuzeum__pont__hu e-mail címen.
Átmeneti változás a kutatószolgálatban:
A múzeum gyűjteménye részlegesen kutatható a megváltozott raktározási lehetőségeink miatt.
Köszönjük megértésüket!
Magyar Fotográfiai Alapítvány
Adószám: 19654803-1-03
Flesch Bálint retrospektív (1976-1985)
2016. március 18. - 2016. június 26.
Nálunk
Flesch Bálint jól tagolt életműve fontos értelmezési keretét adja a hetvenes nyolcvanas évek magyar fotográfiájának. A jelenlegi kortárs fotográfiai tendenciák megértésében is kiemelkedő szerepet játszó neoavantgárd-posztmodern művészeti korszak egyik fontos alkotója, aki a fekete-fehér dokumentarista fotóhasználattól eljutott a megrendezett fotó képtípusához. Munkásságának a nemzetközi tendenciákkal szinkronban fontos eleme az intermedialitás, amely a kevés számú tárlatainak kigondolt és megtervezett installációs környezetében is érzékelhető volt. Eredeti és mély társadalmi mondanivalóval rendelkező képi allegóriái nehezen, vagy egyáltalán nem reprodukálhatóak. Gondosan létrehozott fotográfiái tehát leginkább a kiállítótérben érvényesülő műtárgyak, amely tény (is) kiemeli azokat a leginkább illusztrációs szándékkal létrehozott tömegképek közül.
A nyolcvanas évek közepétől napjainkban is zajló technikatörténeti, elsősorban a fotográfia archaikus eljárásainak területén kifejtett munkássága is visszaköszön alkotásaiban, amely leginkább tudatos laborhasználatában, valamint a tizenkilencedik századi fotográfiára való utalásrendszerében is tetten érhető.
A kiállítás arra vállalkozik, hogy bemutassa az utat a fekete-fehér dokumentarizmustól a színes, kiüresedett ipari és lepusztult városképeken át a megrendezett allegóriákig úgy, hogy érthető legyen annak fontossága és súlya is, melynek méltó helye van a kortárs művészeti gondolkodásban.
A kiállító nyilatkozata a képek állapotáról
A kiállítást vintázs kópiákból rendeztük. Ezek kb. 30 éve
készültek, és ez az idő és a körülmények hatásai
látszanak színminőségükön és fizikai állapotukon is. A
gyűjtemények általában preferálják a vintázs, vagyis a
kép létrejöttével egyidejű kópiák beszerzését,
publikálását. Más vélemények szerint inkább az újabb,
esetleg nem is az eredeti technikával készülő, de
minőségében élvezhetőbb kópiákból kellene kiállításokat
csinálni. Ez itt talán gondolatébresztő lesz ezügyben (is).
Érdekesség, hogy a kiállítási technikák szintén sokat
változtak időközben, ami miatt a látvány is más lett az
eredeti állapothoz képest. (Képek installálása például.)
Én (főleg technikai okokból) évtizedek óta nem publikálok
újabb képeket, a fotó más oldalával:
fotótechnikatörténettel, műtárgyvédelemmel foglalkozom.
Vicces módon ez a kiállítás (amelyet inkább történeti,
mint kortárs művészeti eseménynek tekintek művészeti
értelemben is) számomra (is) elég sok technikatörténeti,
műtárgyvédelmi tapasztalattal, információval is jár...
Flesch Bálint