Magyar Fotográfiai Múzeum

2015. november 27. - 2016. február 28.

Nálunk

BESZÉDES képek - válogatás. Beszédes Sándor (1831 - 1889)

A kiállítást megnyitja: Dr. Hegedűs András, az esztergomi Prímási Levéltár igazgatója.

A kiállítás kurátora: Bendig-Zsilinszky Zsófia művészettörténész

BESZÉDES KÉPEK – válogatás

Beszédes Sándor

(1831. április 16., Székesfehérvár – 1889. augusztus 19., Wörishofen )

udvari fényképész, fény- és kőnyomdász

A kiállítás elé

A kiállítás Beszédes Sándor fényképész munkásságának egy jól körülhatárolható időszakát kívánja bemutatni, melyet az 1868-as esztergomi letelepedése és az 1889-es elhalálozásának éve jelöl ki kezdő, illetve végpontként. Az időbeni korlát legfőbb indoka, hogy a töredékes életműnek leginkább az esztergomi korszaka volt fellelhető az intézményi kutatások során, aminek gyűjtése és őrzése főként az esztergomi egyházi- és állami-, valamint magángyűjtemények, továbbá Beszédes esetében két kiemelkedően fontos budapesti intézmény: a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótárának és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyv-, Levéltár- és Művészeti Gyűjteményének köszönhető. Az 1851-1868 közötti időszak, a tanuló- és vándorévek, valamint a nagy megbízások szakaszaira bonthatók, mely a korabeli hírlapirodalmi tudósítások alapján szintén termékeny időszaka Beszédesnek.

A kiállítás rendezésében elsősorban tematikus és azt követően kronologikus elv érvényesül; a szervezéskor hangsúlyos szempont volt a kiváló állapotban fennmaradt albumok, sorozatok, illetve a nagyobb műtárgyegyüttesekből készített válogatások bemutatása. Néhány esetben az eredeti művek kölcsönzését egy fontos technikai kötöttség akadályozta: a fűzött és kötött albumok nem szétszedhetőek, így a képek sem bemutathatóak önálló egységekként, laponként. Az eredeti művek hiányát azok reprodukciói vagy éppen kevésbé jó állapotban lévő, de eredeti fényképek pótolják.

Beszédes Sándor munkássága fotó- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős, a kiállítás fő célja ennek alátámasztása. Beszédes-fotót először Cséfalvay Pál (1934-2010) az esztergomi Keresztény Múzeum volt igazgatója adott a kezembe, ez a kiállításon is látható Visegrádi Madonna reneszánsz domborműről készült műtárgyfelvétel. A kép minősége kifogástalan, a beállítás, a természetes fényforrás használata tökéletes. Ez a találkozás, valamint egyetemi tanulmányútjaim során a firenzei Kunsthistorisches Institut Fényképtára (Photo Library), a londoni Viktoria and Albert Museum Fényképgyűjteménye és a Courtauld Institute of Art „Képtára” (Image Library), nem csak a gyűjtés/gyűjtemény története, a műtárgy interpretációját támogató rendszerezés elve, hanem a fotót értékként őrző és állagát óvó hozzáállása miatt is lenyűgözött és meggyőzött arról, hogy érdemes Beszédes Sándor életművével foglalkoznom. A kutatás kezdetekor támaszkodhattam Kincses Károly és Kaposi Endre eredményeire. Továbbá ezúton is szeretnék kiemelten köszönetet mondani témavezetőmnek Dr. Beke Lászlónak, valamint Dr. Cs. Plank Ibolyának, Molnár Mártának és Mudrák Attilának, akik önzetlen szakmai segítséggel támogatták eddigi munkámat.

A fényképész

Beszédes Sándor mérnökcsaládba született. Édesapja Beszédes Ferenc (1789-1866) Tolna megyei főmérnök, nagybátyja Beszédes József (1787-1852) a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a 19. századi nagy folyószabályozások vezető mérnöke. A testvérpár közül József nevezhető sikeresebbnek, hiszen a Magyar Központi Vasút kiépítésénél is, mint tervező és a kivitelezést irányító mérnök van jelen. Talán ennek is köszönhetőek azok a társadalmi kapcsolatok, melyek a kezdetektől ellátják megbízásokkal Beszédes Sándort, a fényképész és szabadalmas családtagot. A díszalbumok felvételei a korabeli világi és egyházi méltóságok Cziráky, Eszterházy, Sina és Bésán családok, valamint az esztergomi érsek Simor János majorságait, uradalmait, jószágait és alkalmazottait, a tulajdon részletes és teljes vizuális leltárkönyvét nyújtják. A képek távlatos látképek, épületfotók, csoportképek, melyeket a kor festészetének jellegzetességeit is követő, azokat az egyedi látószög használatnak köszönhetően olykor meghaladó képkomponálási mód jellemez. Első benyomásra tehát a korai albumok, mint például a Bésán-album inkább a festőművészethez való vonzódást, míg a Prímási (Simor) –album inkább a realista szemléletet tükrözik, valamint azt, hogy Beszédes stílusa – az állandó stílusjegyek ellenére is, például az ún. staffázsfigurák alkalmazása – változott, alakult az évek során.

A város-, lát- és panorámaképek, az egyedi megrendelésre készült műemlékfelvételek számos esetben segítették és segítik a történeti kutatásokat. Műemléki helyreállítások alkalmával is hasznosnak bizonyulnak forrásértékük miatt. A Forster Központ Fotótára őrzi a Gödöllői kastély keleti homlokzatáról készült felvételt, mely még az 1867-es átalakítás előtti állapotot rögzíti. Ugyanígy az esztergomi képek is mutatják a város karakterének, épületállományának gyarapodását, változását, különösen az 1876-os nagy árvíz előtt és után készült felvételek tanúskodnak erről. Beszédes Sándor műveinek első, ha nem is önálló bemutatására 1930-ban a Szent Imre év keretén belül került sor. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat kiállításán a Főszékesegyházmegyei Könyvtárban dr. Zwillinger Ferenc és dr. Leopold Antal régi XVI-XVIII. századi metszetgyűjteményének darabjai szerepeltek együtt Beszédes Sándor fényképeivel, a jubileum alkalmából. Valószínűsíthető, hogy Zwillinger Esztergom-gyűjteménye méretét és tematikájának egységét tekintve az egyik legkiemelkedőbb volt a helyi gyűjtemények között. Gyűjtői alaposságának, szándékának, szenvedélyének köszönhetően korának egyik legnagyobb Beszédes-fényképgyűjtemény tulajdonosa is lehetett.

Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár műtárgyfelvételei egyértelműen reprezentációs célt szolgálnak. A fényképek minősége, a méretében és kiállításában is nagyszabású kiadás ezt indokolja. A gyűjtemény gyarapodástörténetét, egészen a kortárs, 19. századi szerzeményekig dokumentálja, nem egy esetben részletfelvételeket készít az ismert és nevezetes tárgyakról. Nem véletlenül használják a szakcikkek és könyvek hosszú évtizedekig Beszédes-felvételeit illusztrációként, nem egy esetben a táblákat az eredeti tárgy helyettesítésére kiállításokon. Ilyen alkalom volt például a Ráth György által szervezett 1884--es országos történeti ötvösmű-kiállítás is, melyet az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum a Nemzeti Múzeummal közösen, annak Képtárában rendezett meg. Beszédes tehát számos egyedi megbízást kapott, esztergomi működése, talán nem véletlenül, szinte egybeesik mecénása, Simor János (1867-1891) érsekségének évtizedeivel. Beszédes a Simor idején folytatott építkezéseket, az esztergomi Bazilika befejezését, a Prímási Palota építését, valamint más egyházi személyek, mint például Dankó János (1829-1895) műgyűjteményének egyes darabjait is dokumentálta, megörökítette.

A visegrádi és jáki műemlékfelvételek, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából készült műtárgyfelvételek, melyek később illusztráció formájában is megjelentek a szaksajtó- és irodalom kiadványaiban, mind Beszédes alkalmasságát és rátermettségét jellemzik, valamint megmutatják élő kapcsolatát a tudós társadalommal: Henszlmann Imre, Hampel József, Pulszky Károly és Rómer Flóris nemcsak a kiadvány értékét és használhatóságát növelő tényezőt láttak a fotográfia alkalmazásában, hanem oktatási és kutatási céllal is használták a fényképeket. Pont Visegrád esetében, az ásatások és tulajdonképpen a mindenkori aktuálisan tervezett rekonstrukció szempontjából is kiemelkedően fontosak azok a felvételek, melyeket Beszédes készített. A visegrádi Mátyás Király Múzeum és a Forster Központ Fotótára őriz olyan felvételeket, melyek az akadémia Archeológiai Bizottságának gyűjteményéből és Rómer Flóris hagyatékából származnak, de Schulek János még az 1930-as években is használta Beszédes közel 70 évvel korábban készült felvételeit.

Mezei Attila antikvárius Beszédes-gyűjteményének köszönhetően tizenhárom verzó vált bemutathatóvá a kiállításon. Ezek jól reprezentálják Beszédes ambiciózus fényképészeti tevékenységének, működésének főbb szakaszhatárait: az 1868 előtti korszakot, az 1870-71-es nyomdaalapítás utáni időszakot, az 1873-as bécsi és az 1877-es szegedi országos kiállításokon szerzett érmeinek és egyéb elismeréseinek (arany érdemkereszt, 1876; a belga királynő kitüntetése, 1885) kapcsán. Más esetben a műterem költözésének hírül adására is alkalmas rövid reklámfelületté is váltak egyúttal a verzók. A fehér alapon, arany szegélyes, verzó nélküli portré felvételek pedig a halála után, a jó üzleti érzékkel megáldott felesége, Staudner Aranka (1831–1919) vezetésével tovább vitt vállalkozás idején készültek.

A kiállításon bemutatott felvételek albumin technikával készültek.

Bendig-Zsilinszky Zsófia

művészettörténész

a kiállítás kurátora

KÖLCSÖNZŐ INTÉZMÉNYEK ÉS MAGÁNSZEMÉLYEK

Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Fényképtár, Budapest

Magyar Képzőművészeti Egyetem, Könyvtár, Levéltár és Képzőművészeti Gyűjtemény

Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, Budapest

Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti és relikviatár, Fotógyűjtemény, Budapest

Déri Múzeum (Fotótár és Laboratórium), Debrecen

Magyar Nemzeti Múzeum, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom

Duna Múzeum, Fotóarchívum, Esztergom

Keresztény Múzeum, Esztergom

Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (Esztergom)

Prímási Levéltár, Esztergom

Fejér Zoltán fényképész, kritikus és szaktörténész

Mezei Attila, a Laskai Osvát Antikvárium tulajdonosa

Dr. Peternák Miklós egyetemi tanár

A KIÁLLÍTÁS LÉTREJÖTTÉBEN SEGÍTSÉGET NYÚJTOTTAK

Demeter Zsuzsanna fotótörténész (Kiscelli Múzeum, Budapest) 

Blaskóné Majkó Katalin, Horváth Takács Balázs, Molnár Márta (Könyvtár, Levéltár, Képzőművészeti Gyűjtemény, Magyar Képzőművészeti Egyetem)

Dr. Baji Etelka főosztályvezető-helyettes muzeológus, Dr. Lengyel Beatrix főosztályvezető – történész, Ormos József restaurátor, Dr. Tomsics Emőke főmuzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, Budapest)

Dr. Lázár Sarolta muzeológus (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)

Szabó Eszter Viola fotótörténész-muzeológus (Déri Múzeum, Debrecen)

Horváth István muzeológus, gyűjteménykezelő (Duna Múzeum, Esztergom)

Kontsek Ildikó művészettörténész, igazgató (Keresztény Múzeum, Esztergom) 

Dr. Wencz Balázs mb. igazgató (Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára)

Dr. Hegedűs András igazgató (Prímási Levéltár, Esztergom)

A KIÁLLÍTÁS TECHNIKAI MEGVALÓSÍTÁSÁBAN SEGÍTSÉGET NYÚJTOTTAK

Bjerre Mariann (Magyar Fotográfiai Múzeum) 

Tóth Balázs Zoltán (Magyar Fotográfiai Múzeum) 

Herendi Péter, Szilágyi Zsolt képkeretezés

Ulrich Gábor tipográfia